1425- ben a falu neve még Galusfalva alakban a zselicszentjakabi apátság birtokaként fordult elő az okiratokban. Hozzátartozott Szent-Lukapuszta, ennek helyén a középkorban Szent-Lukafalva helység állt. Gálosfa birtokosai a Csepel, a Szerdahelyi, az Imreffy családok voltak, majd a vidék a Festetics család tulajdonába került. A településhez tartozó Kistótvároson és Szentlukapusztán 1798- ban már síküveget is gyártottak. Az üveggyártás megszűnése után cserépedény és cseréppipa készítéssel foglalkoztak, majd porcelán manufaktúrát hoztak létre. Ez a tevékenység később Pécsre került és a Zsolnay porcelángyár alapjait képezte. A XX. század első felében még számottevő kereskedelmi és ipari központ volt Gálosfa. Ennek köszönhető, hogy a lakók száma egyenletesen emelkedett egészen 1949- ig, amikor a 850-et is meghaladta, ám napjainkban ennél félezerrel kevesebbet számolnak. A helybeliek az évszázadok során a mezőgazdálkodásból és az erdőgazdálkodásból éltek. 1933- 48- ig tejszövetkezet is működött a faluban. A II. világháborút követően az itt élő sváb lakosság egy részét kitelepítették. 1948- ban egy kisebb szövetkezeti csoport alakult, amely a korábbi hagyományokat igyekezett folytatni, szarvasmarhát tenyésztettek, színesfémöntödét, fonodát működtettek, de ezek a kiegészítő ágazatok megszűntek a hetvenes évekre.

A harmadik évezred elejére átalakult Gálosfa. A környező földek jelentős része egy magántulajdonos kezében van, az állattartás a falusi portákon megcsappant, néhány sertés és szarvasmarha maradt mindössze, s nagyobb számú kecskével is csak egyetlen gazda foglalkozik. Az erdő azonban változatlanul fontos megélhetési forrás, a fakitermelés mintegy tíz gálosfainak ad folyamatosan ad munkát. .Az 1980-as években rövid időre biztató fellendülés vette kezdetét a Surján völgyi településen. Az akkor még működő szövetkezet felújította a hajdani Festetics kastélyt, ahol idegenforgalmi centrumot épített ki. Ez új munkalehetőséget biztosított a falu lakóinak, megpezsdült az élet, új házak épültek, ápoltabbá, gondozottabbá vált az egész község. A gyönyörű kastélyszálló vonzó idegenforgalmi hellyé emelte Gálosfát. A rövid életű virágzás az ezredfordulóra véget is ért. A magántulajdonú kastély működtetése ma bizonytalan, pedig a helybéliek jó szívvel látnák a vendégeket falujuk utcáin.